Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható.
Szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük - írja a Hírszerző.
Első fokon megnyerte szeptember 30-án az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen. Az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a városi fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen különítik el a romák mellett a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket is. Egyelőre nem tudni, hogy az önkormányzat fellebbez-e a mintegy kétszáz gyereket érintő ítélet ellen.
A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
