Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható.
Szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük - írja a Hírszerző.
Első fokon megnyerte szeptember 30-án az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróságon azt az iskolai szegregációs pert, melyet két éve indított a győri önkormányzat ellen. Az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a városi fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen különítik el a romák mellett a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket is. Egyelőre nem tudni, hogy az önkormányzat fellebbez-e a mintegy kétszáz gyereket érintő ítélet ellen.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
